A review by kismazsola
The Touchstone by Edith Wharton

4.0

Bár években 2 évvel az első nagyregénye (1902) előtt jelent meg Whartonnak ez a kisregénye/novellája (1900), sokkal kiforrottabb szövegnek érzem. Vagy csak szimplán sokkal jobban érdekelt a téma, és/vagy a rövidebb terjedelemben jobban tudott íróilag működni Wharton – ki tudja.


Tisztán lélektani mű, ami közel áll hozzám. Végigkövethetjük Stephen Glennard útját, ahogyan a nagyobb jó érdekében eladja a lelkiismeretét, amibe aztán kicsit elkezd belecsavarodni, és rémeket látni

Spoiler, míg végül saját magát buktatja le
. Nem ennyire tragikus, mint ahogy ebből az egy mondatból tűnik. Sőt, inkább szép.
SpoilerFőleg a vége. Az egy szép gondolat volt, hogy az egyik legnagyobb érték egy nőnek, ha saját magához elvezetheti azt, akit szeret – még ha nem is értek vele egyet és kissé nyálas is volt.


Én lepődtem meg a legjobban, hogy mennyire tetszett. Elizabeth Klett pedig továbbra is az egyik legjobb a LibriVoxon, és az elkövetkezőkben sokat szándékszom hallgatni a narrálásait.