A review by lobo1tomia
Éjféli óra by Benjamin Read

4.0

Emily tipikus tizenkét éves, aki szerint a szülei tők égők. Az anyja fura művészlélek, aki szemétből alkot, úgyhogy persze, sokan csúfolják miatta így a kislány nagy szája aztán rendesen bajba keveri őt mind az iskolában, mind otthon. Ráadásul az apja is totál unalmas munkát végez (postás!), s még ráadásul szobafogságra is ítélik, mert szemtelenkedett. Aztán egyszer csak eltűnik az anyukája, majd az apukája is és Emily magára marad, úgyhogy nincs más választása, mint megkeresni a szüleit, mert azért nagyon hiányoznak neki. S kiderül, bizony nagyon el volt tévelyedve azt illetően, hogy kicsoda is az anyja, meg az apja. Ugyanis nemcsak hogy különös lények bukkannak fel Londonban és üldözni kezdik, ő maga is hozzájut egy kulcshoz, s amikor éjfélt üt a Big Ben órája átjut egy másik világba. Ami megrekedt a viktoriánus Londonban, de nem csak hogy nincs telefon, autó és rossz szemmel nézik, hogy egy lány nadrágot visel, hanem ráadásul még tele van mágiával és mágikus lényekkel. Emily apja nem csak akármilyen postás volt, hanem az Éjféli posta egyik igen fontos ágazatában dolgozott az édesanyjának pedig rendkívül komoly szerepe volt abban, hogy az Éji Népségnek sikerült megmaradnia, amikor a való világból kezdett eltűnni a mágia. Csakhogy a status quo fenntartása nem mindenkinek áll érdekében, s bizony a rend megbontására készülődnek titokzatos erők, akiknek igencsak szüksége lenne Emily családjára. Szóval nem kisebb feladat áll a kislány előtt, mint hogy megmenteni a szüleit és az összes létező világot…

A szerzők nagyon jó kis világot alkottak, elkalauzolnak bennünket a Viktoriánus Londonba, ahol még mindig tombol a mágia és varázslatos lényekkel vannak teli az utcák. Rengeteg különlegességgel találkozik Emily (és az olvasó), s mindezek egyáltalán nem nyomasztják a cselekményt, hanem kifejezetten jó tempóban vannak adagolva. Sőt fokozatosan lesznek egyre nagyobbak a veszélyek és ahogy halad a történet egyre több akció lesz, minden kicsit izgalmasabb az előzőnél. Nagyon élveztem olvasni és a végére tényleg faltam a sorokat, hogy megtudjam, hogyan sikerül megállítani a főgonoszt és csatlósait. Úgyhogy ja, valahol megkaptam az MG Sosehol érzést.
Emily beleillik a portál fantasy hősnők sorába (Alice, Dorothy, Lucy vagy éppen Szeptember mellé), talpraesett és nagyszájú. Igazán kiváló karakter, aki nem hibátlan, néha igencsak rossz döntéseket hoz, sőt vannak gyenge pontjai és , nem csak a nagy szája