The design and UX isn't done, Rob and Abbie, okkurrrr! 😌
esperias's review against another edition
2.0
Cosa ci vuole dire lo scrittore? Che senso hanno le sue parole?
Sinceramente mi è sembrato semplicemente un insieme di parole, ben scritte, anche originali ma prive di uno scopo, di un fine.
Mi è sembrato un romanzetto, una storiella da raccontare, così, perché metterci un pinguino fa sempre figo, ma privo di contenuto.
Sinceramente mi è sembrato semplicemente un insieme di parole, ben scritte, anche originali ma prive di uno scopo, di un fine.
Mi è sembrato un romanzetto, una storiella da raccontare, così, perché metterci un pinguino fa sempre figo, ma privo di contenuto.
maya_prsnc's review against another edition
dark
emotional
medium-paced
- Plot- or character-driven? Character
- Strong character development? It's complicated
- Loveable characters? It's complicated
- Diverse cast of characters? No
- Flaws of characters a main focus? Yes
4.75
lobo1tomia's review against another edition
4.0
Teljesen odavoltam Nick Hornby olvasónaplójáért és úgy gondoltam, ha belefutok általa ajánlott kötetekbe, elolvasom, sőt keresni fogok néhányat amiről olyan jókat írogatott. Így volt ez A halál és a pingvin esetében is. Persze Hornby kicsit fenntartásokkal állt neki a regénynek “olyan könyv, amelyet az emberek feltétel nélkül szeretnek.” S ez őt el szokta rettenteni, főleg az állatos könyvekkel szemben van fenntartása, főleg ahol az állat nem metafora hanem igazi lény. De aztán elolvasta a regényt és azt mondta, hogy “üde, mulatságos, okos, hihetetlenül érzékeny és lebilincselő, mega a pingvin pedig a teremtés csodája. Az is lehet, hogy ezentúl kizárólag állatokról szóló könyveket fogok olvasni.” Úgyhogy amikor a Líra és Lant boltban véletlenül belefutottam, egy 200ft-os példányba, azonnal meg is vettem a kötetet.
A sztori szerint a munka és ihlet nélküli ukrán író, Viktor magához vesz háziállatként egy pingvint, amikor a helyi állatkert pénzhiány miatt kénytelen kiárusítani a készletét. Úgy gondolja, agglegény lakásába elkél valami háziállat, miután a barátnője elhagyta. Misa a pingvin azonban kész jellem, s legalább annyira melankolikus, mint új gazdája. Aztán Viktor új munkát kap, egy helyi lapnak kell nekrológokat írnia. Olyan prominens emberekről, akik még életben vannak, előrelátó a lap főszerkesztője. Viktor amúgy is elég melankólikus és igazán neki való a rövid szösszenetek írása, s gyönyörű elégiákat ír mindenféle gyanús elemekről. 90-es évek közepének Ukrajnájában járunk, ahol van maffia, titkos ügyletek, politikai gondok stb. Később Viktornak feltűnik, hogy azok, akikről írogat, sorra halnak meg különleges balesetekben. S bár egyre több fura dolog történik körülötte, hirtelen még családja és barátja is lesz, de néha el kell menekülnie, ő csak dolgozik, olykor el kell menekülnie, temetésekre járnia, de Misával szinte bármit túlélnek. Persze csak egy bizonyos pontig. De várhatóan előbb-utóbb
A pingvinek mindenkit levesznek a lábukról, ez nyilvánvaló, hiszen még Paris Geller és Doyle se bírták száraz szemmel végignézni a Pingvinek vándorlása című filmet, s ne is beszéljünk ugye a Madagaszkár őrült akciócsoportjáról akik a saját szárnyukon viszik el a filmet. Misa pont úgy viselkedik, ahogy elvárná az ember egy pingvintől aki kicsit depressziós: néha csak ácsorog a sarokba a falnak támaszkodva, esetleg a tükörben nézegeti magát, remélve hogy van társa, örömmel pancsol a hideg vízzel teli kádban vagy nekidől a gazdája lábának. Szóval igen, pingvinekkel még a halál is eladható és ez Kurkov regényében szó szerint értendő.
Viktor egyenes leszármazottja a klasszikus orosz regényekből ismert főhősnek, aki csak él, hagyja hogy sodorja a sorsa és ritkán szedi össze magát annyira, hogy valamit önállóan cselkedjen. S ez engem eleinte még szórakoztatott, aztán kicsit idegesíteni kezdett, úgyhogy nem sikerült annyira lenyűgöznie a könyvnek, mint Hornbyt. Nem volt azért rossz könyv, de tényleg a pingvin miatt meg a hitelesnek érzett ukrán életleírások miatt érdemes elolvasni.
Eredetlige: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2009/04/08/andrej_kurkov_a_halal_es_a_pingvin/
A sztori szerint a munka és ihlet nélküli ukrán író, Viktor magához vesz háziállatként egy pingvint, amikor a helyi állatkert pénzhiány miatt kénytelen kiárusítani a készletét. Úgy gondolja, agglegény lakásába elkél valami háziállat, miután a barátnője elhagyta. Misa a pingvin azonban kész jellem, s legalább annyira melankolikus, mint új gazdája. Aztán Viktor új munkát kap, egy helyi lapnak kell nekrológokat írnia. Olyan prominens emberekről, akik még életben vannak, előrelátó a lap főszerkesztője. Viktor amúgy is elég melankólikus és igazán neki való a rövid szösszenetek írása, s gyönyörű elégiákat ír mindenféle gyanús elemekről. 90-es évek közepének Ukrajnájában járunk, ahol van maffia, titkos ügyletek, politikai gondok stb. Később Viktornak feltűnik, hogy azok, akikről írogat, sorra halnak meg különleges balesetekben. S bár egyre több fura dolog történik körülötte, hirtelen még családja és barátja is lesz, de néha el kell menekülnie, ő csak dolgozik, olykor el kell menekülnie, temetésekre járnia, de Misával szinte bármit túlélnek. Persze csak egy bizonyos pontig. De várhatóan előbb-utóbb
A pingvinek mindenkit levesznek a lábukról, ez nyilvánvaló, hiszen még Paris Geller és Doyle se bírták száraz szemmel végignézni a Pingvinek vándorlása című filmet, s ne is beszéljünk ugye a Madagaszkár őrült akciócsoportjáról akik a saját szárnyukon viszik el a filmet. Misa pont úgy viselkedik, ahogy elvárná az ember egy pingvintől aki kicsit depressziós: néha csak ácsorog a sarokba a falnak támaszkodva, esetleg a tükörben nézegeti magát, remélve hogy van társa, örömmel pancsol a hideg vízzel teli kádban vagy nekidől a gazdája lábának. Szóval igen, pingvinekkel még a halál is eladható és ez Kurkov regényében szó szerint értendő.
Viktor egyenes leszármazottja a klasszikus orosz regényekből ismert főhősnek, aki csak él, hagyja hogy sodorja a sorsa és ritkán szedi össze magát annyira, hogy valamit önállóan cselkedjen. S ez engem eleinte még szórakoztatott, aztán kicsit idegesíteni kezdett, úgyhogy nem sikerült annyira lenyűgöznie a könyvnek, mint Hornbyt. Nem volt azért rossz könyv, de tényleg a pingvin miatt meg a hitelesnek érzett ukrán életleírások miatt érdemes elolvasni.
Eredetlige: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2009/04/08/andrej_kurkov_a_halal_es_a_pingvin/
illustriousnewt's review against another edition
dark
mysterious
reflective
medium-paced
- Plot- or character-driven? A mix
- Strong character development? Yes
- Loveable characters? It's complicated
- Diverse cast of characters? No
- Flaws of characters a main focus? It's complicated
3.5
eme29's review against another edition
dark
funny
reflective
tense
fast-paced
- Plot- or character-driven? Plot
- Strong character development? No
- Loveable characters? Yes
- Diverse cast of characters? No
- Flaws of characters a main focus? It's complicated
4.5
ro_de_oh's review against another edition
dark
emotional
funny
mysterious
reflective
sad
medium-paced
4.5
c_temple's review against another edition
dark
emotional
mysterious
sad
tense
fast-paced
- Plot- or character-driven? A mix
- Strong character development? Yes
- Loveable characters? It's complicated
- Diverse cast of characters? It's complicated
- Flaws of characters a main focus? No
4.0
_georgie_bateman_'s review
challenging
dark
sad
tense
fast-paced
- Plot- or character-driven? A mix
4.0
This is the first novel I’ve read that acts as a comment on post-Communist society. It is bizarre and the personification of a pet penguin acts as a tangible metaphor for Victor’s mental health.
I loved reading this. It feels like a book that shouldn’t work as well as it does but somehow Andrey Kurkov gets it just right.
I loved reading this. It feels like a book that shouldn’t work as well as it does but somehow Andrey Kurkov gets it just right.